Rajláda vagy kaptár?

Rajládát vagy kaptárat használjunk, vagy mindkettőt?!

               Erre a kérdésre szeretnék egy lehetőséget mutatni a méhésztársaknak. A képeken (bár közelről készültek, sorry…) egy módosított Nb tamási rendszerű fiók látható. A keretméret nem fontos, bármely fiókméreten elkészíthető!

A kialakítás, és a logika a következő: Akik már ismerik, azoktól elnézést kérek, lapozzanak. 🙂

A fészek fiókot több részre osztjuk(3-4) fel, így egy helyen három vagy négy kölyökcsaládot vagy párzatlan anyát helyezhetünk el. Amint a csatolt képeken láthatják, egy nút húzódik az aljdeszkában, és a fészekfiókban is. A nútba csúszik bele felülről az elválasztó lemez. Ezzel tudjuk elérni, hogy az egyes anyák egymástól teljesen el vannak különítve.

A választó falakat HDF lemezből, OSB-ből vagy rétegelt lemezből is szoktuk készíteni a méhész választásától függően. A képeken látható módon a röplyukak alul és felül helyezkednek el, de igénytől függően oldalanként is elhelyezkedhetnek.

A felülről való takarás teljes, mivel a rostaszövet már nem férne el. A kialakítás nagy előnye, hogy ha kivettük a párzott anyákat a kaptárból(egyet kivéve), akkor a „maradék” családokat össze lehet engedni, így fel lehet készíteni őket a telelésre. Ha csak egy válaszfalat veszünk ki, akkor több keretre bővíthetjük a már meglévő családot, amennyiben “megszorult”és nincs még helye az állományban.

Valamint, ha az összes válaszfalat kivesszük, akkor egy teljes értékű kaptárat kapunk, amit „vész esetén” fel tudunk használni normál célokra is.

Ezt a rendszert több anyanevelő partnerünk is használja megelégedéssel, ajánlom szíves figyelmünbe!

Amennyiben érdekes volt számodra ez a cikk érdemes BELÁJKOLNI Facebook oldalunkat, így biztosan érdesülhetsz a legújabb értékadó szakmai írásunkról.

Közzétéve:

Legutóbbi érdekességek:

Rajláda vagy kaptár?

Rajláda vagy kaptár? Rajládát vagy kaptárat használjunk, vagy mindkettőt?!               Erre a …